A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 17695 válás volt hazánkban. A jelentés szerint ezer házasságkötésre jutó válás száma 276,6 volt. A nemzetközileg is magasnak minősülő száraz statisztikai adatok mögött valós emberi sorosok vannak. A válás érzelmileg megterhelő és megrázó esemény a legtöbb érintett számára. Tovább fokozza a kellemetlenségeket a vagyonmegosztás kapcsán felmerülő esetleges konfliktus. Olvasd el cikkünket és tudd meg, válás esetén kié a lakás!
Így működik a vagyonmegosztás váláskor
Közös vagyon (vagyonközösség)
A házasság felbomlását követően a felek között valamilyen módon szükséges szétosztani az ingóságokat és ingatlanokat. Amennyiben a felek rendelkeznek házassági szerződéssel, a helyzet egyszerű. Ilyenkor a dokumentumban foglaltak szerint osszák fel a vagyont. De mi történik a megállapodás hiányában? Hogyan működik a vagyonmegosztás váláskor?
Ilyenkor a Polgári Törvénykönyv (PTK) rendelkezései alapján osztják fel a vagyontárgyakat. A téma részletes megértéséhez elsőként fontos tisztázni, mi a házastársi vagyonközösség. A PTK szerint a házasságkötés után közösen vagy egyedül szerzett vagyon automatikusan a vagyonközösségbe tartozik. Tehát, a házasságkötést követően vásárolt ingatlan, ingóság, fizetés, bónusz, telek és bármilyen egyéb ingóság és ingatlan közös vagyon.
Az adósság is a vagyonközösség része
Mi a helyzet az adósságokkal? Mi történik, ha az egyik fél hitelt vesz fel az ingatlanra? A PTK rendelkezése alapján a terhek is a közös vagyon részét képezik. Tehát a házasságkötés után létrejött hitelkártya adósság, jelzáloghitel és egyéb tartozás mindkét felet érinti. Még olyan esetekben is igaz ez, ha a szerződésben kizárólag a férj vagy feleség neve szerepel.
A közös vagyon válás esetén fele-fele, vagyis 50%-50% arányban kerül szétosztásra. Ez vonatkozik az ingatlanokra, ingóságokra, egyéb javakra és adóságokra is.
Házastársi különvagyon
A házastársi különvagyon kategóriába tartozó elemek kizárólag az egyik felet illeti meg. Így ezek váláskor nem kerülnek szétosztásra.
A házastársi különvagyonba sorolhatóak a következők:
- A személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgyak.
- A személyes sérelemért járó juttatás, pl. egészségbiztosító által kifizetett összeg egy sérülést követően.
- Szellemi tulajdonból származó jogdíj, eltekintve a házassági időszakban befolyt összegről. Tehát a válást követően kifizetett jogdíj csak a tulajdonost illeti.
- A különvagyonból vásárolt ingóságok és ingatlanok.
- Azok az ajándékok, amelyet a házastárs ajándékba kapott (akár a házasság ideje alatt is).
- Az előző ponthoz hasonlóan az akár házasság ideje alatt örökölt ingóságok és ingatlanok is a házastársi különvagyon részét képezik.
- A házasságkötés pillanatában már birtokolt tárgyak.
Gyakorlati példák: válás esetén kié a lakás?
Jogosan merül fel a fentiek elolvasását követően a kérdés: válás esetén kié a lakás? A kérdés azonban túl komplex ahhoz, hogy egzakt választ adjunk. Ahhoz, hogy szemléltessük, miképp működik a vagyonmegosztás váláskor, különböző jogi példákat mutatunk be a következőkben.
Példa 1#
- 2005: Panna saját lakást vásárol Újpesten.
- 2010: Panna és Béla összeházasodnak és nem kötnek házassági szerződést, így a PTK általános rendelkezései vonatkoznak a vagyonmegosztásra.
- 2015: Egy személygépkocsit vásárolnak Béla év végi bónuszából.
- 2020: Sajnálatos módon Panna és Béla házasság megromlott, így a válás mellett döntenek.
Válás esetén kié a lakás a fenti példában? Hogy osztják szét a vagyontárgyakat? Íme a válasz!
- A lakás Pannáé lesz, hiszen a különvagyon része, mivel a házasságkötés előtt vásárolta.
- A személyautó azonban közösvagyon, így annak tulajdonjoga 50%-50% arányban megoszlik a váló felek között.
Példa 2#
- 2000: Ferenc sikeres vállalkozó és magas bevétellel rendelkezik. Megtakarításait részvénybe fekteti. 100 millió forintos vagyont halmoz fel.
- 2005: Anna lakást vásárol, ehhez 20 millió forint értékű jelzáloghitelt vesz fel.
- 2010: Ferenc és Anna összeházasodnak, nem kötnek házassági szerződést. Közös lakást vásárolnak, amelyet teljes egészében Ferenc vagyonából fedeznek a házasságkötést követően.
- 2012: Válás mellett döntenek.
Válás esetén kié a lakás a fiktív példában? A válasz a következő.
- A lakás Ferencé. Bár a lakást a házasságkötés után vásárolták, azonban teljes egészében a házasodás előtt szerzett különvagyonból került finanszírozásra.
- Mi történik a jelzáloghitel fennmaradó részével? Ez Annát illeti, hiszen nem vált vagyonközösség részévé, mivel a házasságkötés előtt vette fel.
Segítség az ingatlan eladásban és vásárlásban kellemetlen élethelyzetekben is
Legyen szó bármilyen élethelyzetről, a biztos lakhatás sokat segít abban, hogy átvészeljük a nehéz időszakot. Fordulj hozzánk bizalommal, ha professzionális segítségre van szükséged válást követően a lakás eladásban vagy vásárlásban. Tekintsd meg ingatlan eladás és ingatlan keresés oldalainkat!
Karrierváltás egy nehéz élethelyzet követően
Szívesen kipróbálnád magad egy új területen? Karrierváltáson gondolkozol? Ingatlanos vagy és keresed a számodra legjobb helyet? Jelentkezz csapatunkba, ahol segítünk a szükséges szakmai ismeretek megszerzésében és új karriered elindításában.
