Ingatlanjogi változás a zártkerti területen

Zártkeri ingatlanjog változás

Az idei nyáron az egyik legjelentősebb ingatlanjogi változás a zártkerti területeket érinti. Bár ezek a telkek évtizedek óta jelen vannak a hazai ingatlanpiacon, sok tulajdonos máig szembesül azokkal a jogi bonyodalmakkal, amelyek megnehezítik a használatot, fejlesztést vagy éppen az értékesítést. A friss szabálymódosítás azonban új lehetőségeket nyithat meg – persze nem mindegy, hol található maga az ingatlan.

Mi is pontosan a zártkerti ingatlan?

A zártkertes övezetek eredetileg mezőgazdasági célokra szolgáltak: kisebb kertek, gyümölcsösök, szőlők tartoztak ide. Sok tulajdonos azonban idővel hétvégi házat, kisebb nyaralót vagy hobbicélú épületet húzott fel a telken, és mára számos ilyen területet lakóingatlan-szerűen használnak.

Tipikus példák:

  • tóparti nyaralók
  • kertes házak korábbi üdülőövezetekben
  • hobbitelkekre épített kisebb épületek
  • Budapest környéki zártkertek, ahol már életvitelszerűen laknak

A probléma viszont ott kezdődött, hogy ezek az ingatlanok továbbra is mezőgazdasági művelésre szánt területként szerepeltek a földhivatali nyilvántartásban, és az épületeket gyakran gazdasági épületként tartották számon.

Miért jelent ez gondot?

A zártkerti minősítés számos kellemetlenséget hozott magával:

  • Lakáshitel és támogatások nem igényelhetők, mert nem lakóépületként van bejegyezve az ingatlan.
  • Korlátozott beépíthetőség, szigorúbb fenntartási kötelezettségek (pl. gyommentesen tartás).
  • Lassabb és bonyolultabb értékesítés, mivel a földforgalmi törvény szabályai érvényesek (kifüggesztés, elővásárlási jog).
  • A piaci érték gyakran jóval alacsonyabb volt a valós használati értéknél.

Sok tulajdonos érezte már úgy, hogy az ingatlana „lakóházként működik, de papíron nem az”.

Hogyan kezelik a bankok a zártkerti és külterületi ingatlanokat?

A banki gyakorlat szigorúan a tulajdoni lap tartalmához igazodik. Friss banki (OSP) információk alapján az alábbi fő szabályok érvényesek:

Mikor fogadható el hitelcélként és fedezetként?

  • Ha a tulajdoni lap részben termőföldet, de „kivett” lakóingatlant vagy beépítetlen területet is tartalmaz.
  • Ha az ingatlan teljes egészében „kivett” (pl. lakóház és udvar), és nincs rajta művelési ág alól ki nem vett terület.

Amennyiben az ingatlan termőföldet is tartalmaz, a hitelhez szükséges:

  • az adásvételi szerződés kifüggesztése,
  • az elővásárlási jog gyakorlásának lezárása,
  • és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

Mikor nem, vagy csak korlátozottan elfogadható?

  • Ha az ingatlan csak termőföldből áll, és nincs „kivett” része → nem fogadható el sem hitelcélként, sem fedezetként.
  • Tanya vagy birtokközpont: fedezetként nem elfogadható, hitelcélként is csak egyedi elbírálással.

Jelentős fordulat: könnyebb átminősítés

A nyár elején hatályba lépett jogszabály-módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a zártkerti ingatlanok jogi státusza végre alkalmazkodjon a valós használathoz.

A lényeg:
Ha az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi, a tulajdonos kérheti a terület kivonását a művelési ágból. Ezután az ingatlan „művelés alól kivett területként” kerülhet bejegyzésre.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

  • A földhivatal hivatalosan is elismeri, hogy az ingatlan nem mezőgazdasági célra szolgál.
  • A tulajdonos akár csak a telek egy meghatározott részére is kérheti az átminősítést.
  • A részletszabályokat egy készülő kormányrendelet fogja meghatározni, így a folyamat pontos lépései településenként eltérhetnek.

Mit jelent az átminősítés hitel szempontjából?

  • Ha a tulajdoni lapon nincs kivett rész, építés előtt szükséges az átminősítés ahhoz, hogy az ingatlan egyáltalán hitelképes legyen.
  • Gyengébb aranykorona-értékű termőföld esetén a földhivatal hozzájárulhat a teljes vagy részleges kivonáshoz.
  • Jó minőségű termőföldnél előfordulhat, hogy a más célú hasznosítás csak az épület felépítése után engedélyezett – ilyenkor az ingatlan csak hitelcélként, fedezetként nem fogadható el.

Miért előnyös a tulajdonosoknak?

Az átminősítés több szempontból is kedvező:

  1. Elkerülhetők a földforgalmi eljárások, így az értékesítés gyorsabb és egyszerűbb lesz.
  2. Reálisabb piaci érték érhető el – sok esetben jelentős áremelkedést hozhat a rendezett jogi státusz.
  3. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, mivel a kivonás nem számít más célú hasznosításnak.
  4. A „kivett” minősítésű ingatlanok kikerülnek a termőföldekre vonatkozó elővásárlási szabályok alól.
  5. Banki finanszírozhatóság szempontjából is tiszta helyzetet teremt.(Vegyes rendeltetésű ingatlanoknál a bank csak a „kivett” részt értékeli.)

Mire érdemes figyelni most?

A labda részben az önkormányzatoknál van. Az átminősítés lehetőségét helyi rendeletben kell megnyitniuk, ezért minden zártkerti tulajdonosnak érdemes figyelni:

  • a település friss hirdetményeit,
  • a rendeletek módosulását,
  • az érintett övezetek kijelölését,
  • valamint a banki elvárásokat már az értékesítés vagy hitelügyintézés előtt.

Azoknak, akik értékesítésen, bővítésen vagy hitelfelvételen gondolkodnak, ez a változás végre olyan jogi környezetet teremthet, amely összhangba hozza az ingatlan valódi használatát és a nyilvántartásban szereplő státuszt.

Ez a változás végre olyan jogi és finanszírozási környezetet teremthet, amely összhangba hozza az ingatlan tényleges használatát a nyilvántartott státusszal.

Ha további kérdésed lenne, keress bizalommal!

Havas János

Vezető Értékesítési Tanácsadó, Tulajdonos

Telefonszám

+36 30 870 0880

Ha tetszett a cikkem, oszd meg barátaiddal is:

Kapcsolat